Borszőlő
Későn érő, középerős növekedésű, közepesen termő, termésátlaga 9-11 t/ha, államilag elismert (1956) vörös borszőlőfajta. Mérsékelten talaj és tápanyagigényes, viszonylag fagytűrő. Szárazságra nem érzékeny, kevésbé rothad, zöldmunka igénye nagy, terhelésre nem érzékeny. Bora illatos, finom, jellegzetes zamatú, testes minőségi vörösbor. Fürtje ágas vagy vállas, középtömött, kicsi, átlagtömege 90 g. Bogyója gömbölyű, kék, kicsi, átlagtömege 1,3 g, pontozott, feltűnően hamvas. Húsa puha, leves, olvadó. Íze fanyar (farkasalma íz), héja vastag, szívós.
Gondozási tudnivalók
Szabadgyökerű szőlőoltványok esetében a gyökereket kb. 10-15 cm-re vágjuk vissza. Az ültetőgödör aljába tehetünk trágyát, amit kb. 5 cm földdel takarjunk be, hogy a trágya ne érintkezzen közvetlenül a növény gyökerével. Az oltványokat úgy kell elültetni, hogy az oltási pont legalább 2 cm-rel a talaj felett legyen. Ez lehet több is, de a gyökérzetnek semmiképp nem szabad kilátszódni a talajból. Az ültetési távolság minimum 1,5 méter. Ültetés után alaposan locsoljuk be. Őszi ültetés esetén az oltványokat porhanyós földdel kupacoljuk fel, ez nagyon fontos a fagyveszély miatt. Az őszi telepítésnél a vesszőket nem muszáj visszavágni csak tavasszal, egyik erősebb vesszőt 3-4 rügyre hagyva. Ahhoz, hogy minden évben bő termésünk legyen, szükséges a tavaszi metszés. Ha betegség jeleit észleli a növényeken, forduljon növényegészségügyi szakemberhez.